Oxigensatrak.hu

HBOT a sugárkezelések komplikációinak kezelésében

A lágy szövetek sugárzás-indukált károsodása

A sugárkezelés által előidézett radionecrosis lefolyásának négy főbb szakasza különböztethető meg:

- Az akut szakasz a sugárkezelés első hat hónapját jelenti. A szervek már itt is károsodhatnak, de a hatás még általában nem észlelhető.

- A szubakut szakasz a második hat hónap. A kezelés folytatásával a permanens szövetkárosodás egyértelművé válik.

- A krónikus szakasz a kezelést követő 1-5 évig tart. A kezelés utóhatásaként szövetkárosodás figyelhető meg. Sérültek a kapilláris-hálózatok, így a károsodott területeken gyengébb a vér-, illetve oxigénellátás, és felhalmozódhatnak a sejtek anyagcsere folyamatainak melléktermékei. Az érintett szervek csökkent funkciót mutathatnak, és gyenge a fertőzésekkel szembeni védelmük.

- A késői klinikai szakasz a sugárkezelést követő öt év után kezdődik meg. A szakasz jellemzője a korai öregedés és a sugárzás által indukált tumor kialakulása.

A hiperbárikus terápia elsősorban a lokalizált radionecrosis kezelésében nyújthat segítséget, a betegség szubakut és krónikus szakaszában. A betegségre jellemző hypoxiát sikerrel ellensúlyozza a HBOT által a szövetekbe juttatott oxigén. A módszer hatékonyságát igazoló első publikáció 1973-ban jelent meg, és azóta további vizsgálatok is pozitív eredménnyel zárultak. Dr. George Hart és Dr. M.B. Strauss az 1980-as években 336 pácienssel végeztek vizsgálatot. A betegek a sugárkezelés után műtéti beavatkozás és egyéb eljárások mellett HBOT-ban részesültek. Napi két órán keresztül kezelték őket, a bejáró betegeket naponta egyszer, 2,0 atmoszféra nyomással, a kórházban fekvőket pedig naponta kétszer, 1,5 atmoszféra nyomással. Ha a hatás nem volt kielégítő, a terápiát 3-6 hónap szünet után megismételték. Fontos kiemelni, hogy a kutatók nem közvetlenül a sugárkezelés után kezdték meg a HBOT-t, mivel ebben az esetben a kezelés fokozhatta volna a sugárzás hatását. A terápiát két hónappal az utolsó besugárzás után alkalmazták először. A HBOT-val kezelt betegek állapota egyértelműen jobb volt ahhoz képest, mint a terápia nélkül elvárható lett volna.

Az alábbiakban a következő szövetkárosodásokat részletezzük annak fényében, hogy a HBOT milyen mértékben bizonyult eredményesnek a kezelésükben:

- Idegrendszeri károsodások
- Fej- és nyak tájéki károsodások
- Genitourinális traktus károsodása
- Egyéb szövetkárosodások

A radiomyelitis és a radioencephalopathia kialakulásának hátterében az áll, hogy a sugárzás következtében sérülnek a gerincvelő illetve az agy kapillárisai. Vérrögök is kialakulhatnak, amelyek tovább csökkentik a szövetek oxigénellátását. Ennek ellensúlyozására lehet hatékony módszer a HBOT. Alkalmazását nem szabad közvetlenül a sugárzásos terápia után megkezdeni, mivel ebben az esetben fokozhatja a sugárzás káros hatásait.

A humán pácienseken végzett vizsgálatok pozitív eredményeket hoztak. Az egyik vizsgálatban 23 olyan beteg kapott HBOT-t, akiknek késői stádiumban lévő sugárzás-indukált agykárosodásuk volt. A kutatók az agyi véráramlás változásait kísérték figyelemmel. Kisebb-nagyobb mértékű javulást a vizsgálati személyek midegyikénél tapasztaltak.

Egy másik vizsgálatban 10 myelitisben szenvedő, és 2 encephalopathiával kezelt beteg vett részt. A vizsgálati személyek alkalmanként 90 percig 2,0 atmoszféra nyomáson kaptak oxigént, két héten keresztül naponta kétszer. A 10 myelitises beteg közül hárman már régóta kialakult károsodással és tünetekkel kezdtek neki a terápiának, és nem reagáltak a kezelésre. Három másik betegnél a panaszok megjelenését követő egy éven belül kezdték meg a kezelést a betegség a terápiának köszönhetően nem súlyosbodott tovább, a tünetek kis mértékben enyhültek. A többi vizsgálati személynél a tünetek megjelenését követő 6 hónapon belül kezdték meg a terápiát náluk minden tekintetben egyértelmű javulás volt megfigyelhető. A 2 encephalopathiás beteget a HBOT-n kívül vasodilatátorral kezelték. Ők is egyértelmű javulást mutattak. A vizsgálatot végző kutatók szerint az utolsó sugárkezelés után legalább 8 hónapot kell várni a HBOT alkalmazásával.

Dr. B.J. Ferguson Dr. W.R. Hudson és Dr. J.C. Farmer a előrehaladott állapotban lévő gége-radionecrosisban szenvedő betegeknél alkalmazta a HBOT-t. A vizsgálatban részt vevő 8 személy közül 7 betegnél a tünetek határozott enyhülése volt megfigyelhető. Csupán egy személynél volt szükség laryngectomiára.

Egy másik vizsgálatban olyan betegeket kezeltek HBOT-val, akik korábban fej- és nyak tájéki besugárzást kaptak. Műtéti hegeik a sugárzás hatására szétnyíltak. Egy kivételével a vizsgálatban részt vevő minden beteg jól reagált a HBOT-ra.

Dr. D.J. Bakker és Dr. B.J. Rijkmans 10 olyan betegnél alkalmazták a HBOT-t, akik sugárkezelés-indukált cystitisben szenvedtek. A betegeket naponta 90 percig kezeltek 3,0 atmoszféra nyomáson, hetente ötször, átlagosan négy héten keresztül. 5 beteg már tizenkét alkalom után arról számolt be, hogy nem véres a vizelete. A másik 5 betegnél csökkent a vérzés, de nem szűnt meg teljesen. Ezeknél a pácienseknél reziduális tumort találtak a húgyhólyagban. A HBOT enyhítette a környező szövetek duzzadását, így megkönnyítette a tumor felfedezését, amelyet később eltávolítottak.

Egy további vizsgálatban 15 beteget kezeltek. A betegeknél sugárzás-indukált húgyhólyag-károsodást állapítottak meg. 11 betegnek enyhítették a vérzését és állandó székelési ingerét (ami bélkárosodásra utal) HBOT és műtéti beavatkozás kombinációjával. Dr. J.B. Weiss és Dr. E.C. Neville 8 sugárzás-indukált cystitis esetnél alkalmazott két órás HBOT kezeléseket 2,0 atmoszféra nyomáson. A tünetek mérséklődésén kívül a kutatók tanulmányukban beszámolnak a húgyhólyagok szövetállományának jelentős mértékű gyógyulásáról is. A remisszió átlagosan 24 hónapot vett igénybe, és mindössze egy páciens nem reagált a terápiára.

A csontszövetek sugárzás-indukált károsodása

A sugárzás károsíthatja a csontszövetet is. A támadási pontok rendszerint a következőek:

- Alsó állkapocs (mandibula). Általában a fej- és nyak tájéki tumor sugárkezelése következtében alakul ki a károsodás.

- Bordák és szegycsont (sternum). Többnyire mellrák sugárkezelése után károsodik.

- Gerincoszlop. Általában gerincvelő-tumor sugárkezelésének hatására károsodik.

Sokáig úgy hitték, hogy a sugárkezelés-indukált mandibula-károsodást fertőzés okozza. Az antibiotikumos kezelés azonban rendszerint nem hatékony. Egy vizsgálat szerint az antibiotikumos kezelés és a műtéti beavatkozás együttes alkalmazása a betegek 8%-ánál eredményezett remissziót. A HBOT hatékonysága ezzel szemben bizonyítást nyert. Hart és Strauss 206 olyan betegről számolnak be, akik sugárzás-indukált mandibula-károsodásban szenvedtek, és kiegészítő kezelésként HBOT-t kaptak. 72%-uk igen jelentős javulást mutatott; további 10%-uknak jelentős mértékben, 15%-uknak pedig enyhébben javult az állapotuk. A maradék 3% nem reagált a terápiára.

A mellkasfal sugárzás-indukált károsodása főként mellrák, tüdőrák és mediastinum-tumor kezelésekor jelentkezhet. Általában a lágy szöveteket érinti, de nagy mennyiségű sugárzás akár oly mértékben is meggyengítheti a bordákat, hogy köhögés hatására eltörnek.

Dr. T. Kaufman, Dr. B. Hirshowitz és Dr. I. Monies-Chass 3 olyan betegről számoltak be, akik sugárzás-indukált mellkasfal-károsodást szenvedtek. A károsodást eredményesen kezelték HBOT-val és műtéti kezeléssel. 1986-ban újabb hasonló vizsgálat került publikálásra, amelyben 20 beteg jól reagált a HBOT-ra.

Egy szintén 1986-os vizsgálat szerint a HBOT eredményes lehet sugárzás-indukált gerinckárosodás kezelésében is. A vizsgálatban 4 páciens vett részt, akiknél eltávolították a károsodott csontszövet egy részét. Mind a négy páciens jelentős javulást mutatott.