A HBOT alkalmazása fertőzések kezelésében
Az
oxigén antibiotikumként is alkalmazható. A vérben oldott oxigén
elősegíti a fagociták működését. Mivel a HBOT oxigént juttat
a szövetekbe, antimikrobás hatása megegyező vagy jobb, mint
számos antibiotikumé. A HBOT ezen kívül serkentheti egyes
antibiotikumok hatását.
A
HBOT minden mikroorganizmus elleni küzdelemben segítséget
nyújthat, de elsősorban azok ellen hatékony, amelyek nem igényelnek
oxigént, vagyis az anaerob mikroorganizmusok ellen. A HBOT
immunrendszer-serkentő hatása révén az aerob mikroorganizmusok
leküzdésében is segíti a szervezetet.
Gázgangréna
A
gázgangréna legfőbb gyógymódjai az antibiotikumos kezelés
és a műtéti beavatkozás, de kiegészítésként eredményesen alkalmazható
a HBOT is. A HBOT pusztítja a szövetpusztulás hátterében álló
Clostridium perfringens baktériumot és hatástalanítja toxinjait.
Az elhalt szövetek olyan toxinokat hoznak létre, amelyek hátráltathatják
a HBOT jótékony hatását, ezért általában műtéti beavatkozásra
is szükség van ahhoz, hogy a terápia hatékony legyen. Az elhalt
szövetek eltávolítása után az oxigén szabadon kifejtheti hatását
a baktériumokra. A HBOT alkalmazása ezen kívül órákon belül
jól elkülöníthetővé teszi az elhalt szöveteket az élő szövetektől,
így egyértelműbb, hogy mely részt kell eltávolítani. Ezzel
elkerülhető, hogy nagyobb rész kerüljön amputációra, mint
feltétlenül szükséges.
A
műtéti beavatkozás és a HBOT kombinációját tovább erősíti
az antibiotikumos kezelés. Csak antibiotikumokkal 50%-os a
túlélési arány, műtéti beavatkozással és HBOT-val 80%, a három
módszerrel együtt pedig a páciensek 95%-a menthető meg.
Lyme-kór
A
vonatkozó tanulmányok eredményei szerint a HBOT a spirochaeta
baktériumot támadva javítja a Lyme-kórban szenvedő betegek
állapotát. Az atmoszférás nyomáson adagolt tiszta oxigén nincs
hatással a spirochaetára, mivel ilyen feltételek mellett nem
jut megfelelő mennyiségű oxigén a sejtekbe. A HBOT által biztosított
túlnyomás viszont már elegendő ahhoz, hogy az oxigén a sejtekbe
kerüljön.
A
HBOT hatékonyságát bizonyító előzetes eredményeket egy pilot
tanulmány szolgáltatta, amelyet Dr. William Fife és Dr. Donald
Freeman végeztek a texasi A&M Egyetemen. A vizsgálat alanya
40 Lyme-kórban szenvedő beteg volt, akik 2,36 atmoszféra nyomáson
részesültek HBOT-ban naponta egyszer vagy kétszer, hetente
ötször, 1-4 héten keresztül. Egyes betegek a HBOT mellett
antibiotikumos kezelést is kaptak.
A
kezelésre az első reakció hirtelen jelentkező, átmeneti láz
volt, amely Jarisch-Herxheimer reakcióként ismert, és erős
antibiotikumos kezelés esetén is tapasztalható Lyme-kórban
szenvedő betegeknél. A reakció két-három héten belül elmúlt.
A páciensek egy része tüneteinek enyhüléséről számolt be a
terápia során. Mások nem tapasztaltak ilyesmit, de a kezelés
befejezése után pár héttel javult az állapotuk. Két személyt
kivéve a vizsgálatban részt vevő összes beteg állapota tartós
javulást mutatott, még azoké is, akik a vizsgálat után nem
kaptak antibiotikumot. A betegek a mentális zavarok, a depresszió
és a fájdalom enyhülését tapasztalták, és energikusabbnak
érezték magukat. Néhány személy a HBOT után is beszámolt a
Lyme-kórra jellemző tünetekről, de ezek közel sem voltak olyan
súlyosak, mint a kezelést megelőző tünetek.
A
HBOT alkalmazása a Lyme-kór kezelésére viszonylag új eljárás,
ezért egyelőre nem áll rendelkezésre jól megalapozott kezelési
terv. Dr. Fife és Dr. Freeman előzetes tanulmánya azonban
biztató eredményeket hozott, így a HBOT ezen a területen való
alkalmazása mindenképpen további kutatást érdemel.
Egyéb
fertőzések
A
HBOT alkalmazható további fertőzések kezelésére is. Ilyenek
a streptococcus fertőzések, a lepra és az actinomycosis.
A
streptococus fertőzés kezelésére nagy mennyiségű antibiotikumot
adagolnak intravénásan, és radikális műtétet hajtanak végre
a fertőzött szövetek eltávolítására. A HBOT a gázgangréna
kezeléséhez hasonlóan itt is eredményes lehet, mivel elősegíti
az antibiotikumok hatását, jobban láthatóvá teszi a fertőzött
szövettartományt és az egészséges szövet kezdetét és magas
szinten tartja az oxigénszintet, így serkenti a helyreállító
folyamatokat.
A
lepra volt az első fertőző betegség, amelyet HBOT-val kezeltek:
1938-ban brazil orvosok alkalmazták 9 betegen, eredményesen.
Két későbbi tanulmány is pozitív eredményekkel zárult.
A
lepra antimikróbás terápiája igen hatékony, általában enyhébb
utóhatásokkal gyógyítható betegség. Egyes esetekben a betegnek
egész életében szednie kell az antibiotikumokat. A HBOT sikerrel
alkalmazható olyan esetekben, amikor antibiotikum rezisztencia
alakul ki. Hasznos még súlyos anémia, és alacsony hemoglobinszint
esetén, az antibiotikumos kezelés megkezdéséig.
Az
actinomycosist okozó Actinomyces baktérium igen érzékeny a
penicillinre és a clindamycinre. A betegek 70%-a kielégítően
reagál a műtéti beavatkozásra és az antibiotikumos kezelésre,
ezért viszonylag ritka a HBOT alkalmazása. Ennek ellenére
a HBOT hasznos lehet olyan esetekben, amelyekben a műtéti
beavatkozás esztétikai szemontból túl drasztikus lenne, vagy
amikor a beteg nem reagál kellőképpen az antibiotikumokra.
A HBOT-t actinomycosis esetén 90 perces kezelésekkel alkalmazzuk
3,0 atmoszféra nyomáson. Az első nap hét kezelést alkalmazunk,
a második napon kettőt, a harmadik és negyedik nap pedig egyet.
