Érzékelési zavarok
A
véráramlás csökkenése és az idegműködés kiesése a károsodott
területtől függően hallási és/vagy látási zavarokat is okozhat.
A HBOT ilyen jellegű állapotok enyhítésében is sikeresnek
bizonyult.
Az
első olyan tanulmány, amely a HBOT fülbetegség gyógyításában
betöltött szerepét tárgyalta, 1969-ben jelent meg. Ebben 33
személy esetét írják le, akiknél a terápia hatására javult
a belső fül keringése. Egy vizsgálatban 8 olyan személy állapota
javult a HBOT-nak köszönhetően, akiknek vagy tinnitusuk volt,
vagy részleges süketségben szenvedtek. Egy további tanulmány
arról számol be, hogy 12 beteg hallása jelentősen jobb volt
a HBOT-t követően. Kosyro és Matskevich vizsgálatában 107
olyan beteget kezelt HBOT-val, akiknek tranziens ischémiájuk
volt. 1,5-2,0 atmoszféra nyomáson alkalmazták a terápiát naponta
35-40 perces kezeléssel, 8-10 napon keresztül, és hatékonynak
találták a módszert. Van bizonyíték arra is, hogy az eljárás
sikerrel alkalmazható Méniere betegség gyógyításában is.
A
legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha a süketség beállta
után a lehető leghamarabb alkalmazzuk a terápiát. A spontán
felépülés magas, 90 %-os aránya nagy mértékben megnehezíti
a terápiát igénylő páciensek kiválasztását és az eredmények
értékelését. Fontos, hogy egyéb lehetséges okokat is számba
vegyünk, például fertőzést, tumort vagy sérüléseket, amelyek
kezelésében egyéb módszereknek is nagy jelentőségük lehet.
