A HBOT alkalmazása égési sérülések kezelésére
A
HBOT égési sérüléseket gyógyító hatására véletlenül derült
fény egy bányaszerencsétlenség során 1965-ben. A bányászok
közül sokan szénmonoxid-mérgezésben szenvedtek, ezért a közeli
kórházban lévő hiperbárikus kamrában kezelték őket. Az orvosok
pár nappal később érdekes egybeesésre lettek figyelmesek.
A szénmonoxid-mérgezést szenvedett betegeknek gyorsabban gyógyultak
az égési sérüléseik, és kevésbé fertőződtek el, mint társaiké.
Az egyedüli különbség a két csoport között az volt, hogy a
gyorsabban gyógyuló bányászok HBOT-ban részesültek
A
huszonnégy órán belül alkalmazott HBOT biztosíthatja a szervezet
számára azokat a feltételeket, amelyek a súlyos égési sérülésekből
való felépüléshez szükségesek. A sérült sejtek túlélését a
terület ereinek összehúzásával segíti elő. Mindez azt jelenti,
hogy kevesebb folyadékot veszít a terület, így a sérült sejtek
nem száradnak ki, és nem pusztulnak el. Az erek összehúzása
ellenére a HBOT oxigént biztosít az érintett szöveteknek,
ami ismét a sérült sejtek túlélési esélyeit növeli, és serkenti
osztódásukat. A HBOT ezen kívül hozzájárul az új kapillárisrendszer
kialakításához, amelyen keresztül más területekről egészséges
sejtek kerülhetnek a sérült területre.
A
tapasztalatok szerint a HBOT a következő további előnyökkel
jár az égési sérülést szenvedett betegek számára:
-
Megelőzi a nagy mértékű folyadékvesztéssel járó keringési
elégtelenség kialakulását
-
Gátolja a seb elfertőződését, egyrészt a fehér vérsejtek tevékenységének,
másrészt az antibiotikumok jótékony hatásának elősegítésével.
-
Elősegíti az új bőrszövet létrehozását.
-
Csökkenti a szervezet folyadékigényét
-
Csökkenti a komplikációk kialakulásának esélyét
-
Segíti a beget szervezetét abban, hogy az égési sérüléseket
gyakran kísérő egyéb súlyos állapotokra koncentráljon, például
füst- vagy szénmonoxidmérgezésre.
.A
fenti hatások mind hozzájárulnak a gyógyulás elősegítéséhez
és a túlélési arány növeléséhez. Egy tanulmány szerint a súlyos
égési sérüléseket szenvedett betegek hospitalizációs és halálozási
aránya egyharmaddal csökkent a HBOT-nak köszönhetően. A HBOT-val
kezelt betegek ezen kívül egyharmaddal kevesebb folyadékpótlást
igényeltek.
G.B.
Hart és mtsi 1974-ben 191 égési sérülttel végeztek vizsgálatot.
Az eredmények szerint az első 24 órában alkalmazott HBOT lerövidítette
a gyógyuláshoz szükséges időt, valamint csökkentette a komplikációk
előfordulási valószínűségét és a halálozási arányt. A gyógyuláshoz
szükséges idő közvetlen kapcsolatban volt az égési sérülések
számával és az érintett testfelület nagyságával. A vizsgálatot
végző orvosok szerint a HBOT ugyan nem tekinthető az égési
sérülések önálló gyógymódjának, a kezelés fontos részét képezheti.
Dr.
Richard Grossman, égési sérülések specialistája és plasztikai
sebész HBOT programot dolgozott ki a californiai Sherman Oaks
kórházban. A program szerint az égési sérült betegnek a felvételtől
számított négy órán belül HBOT-t kell kapnia. Az alkalmazott
nyomás 2,0-2,5 atmoszféra, amelynek hosszát a szakembernek
kell meghatároznia. Dr. Grossman a műtéti beavatkozás előtt
és után is alkalmazza HBOT-t.
