A HBOT biztonsági szempontjai
Általánosan elfogadott tény, hogy a HBOT csekély kockázattal
járó módszer. A HBOT lényegében mellékhatások nélkül juttat
oxigént a szervezetbe. Az egyetlen lehetséges kellemetlenség
a fülben és a sinusban érzett nyomás lehet, olyasmi, mint
amit repülőgépen tapasztalunk emelkedés és süllyedés közben.
A HBOT alkalmazása ellenjavalt abban az esetben, ha a tüdőt
körülvevő mellüregbe levegő szorul – ezt az állapotot nevezik
pneumothoraxnak – vagy amikor fennáll a veszélye annak, hogy
a tüdő állományában lévő úgynevezett bullák kiszakadhatnak.
Bár ezek viszonylag ritkán előforduló állapotok, fontos, hogy
a HBOT-ra váró páciens mellkasát a szakorvos megvizsgálja,
szükség esetén röntgenfelvételt készítsen tüdejéről.
Mindezek ellenére a HBOT alkalmazása is nagy elővigyázatosságot
igényel, csakúgy mint bármely más orvosi kezelésé. Ennek elsősorban
nem biológiai, hanem technikai okai vannak, konkrétabban az
oxigén kémiai tulajdonságai jelenthetnek problémát. Az olyan
helyiségben, ahol nagy a levegő oxigénkoncentrációja, fokozott
tűz- és robbanásveszéllyel kell számolni. Ezért mindent el
kell követni annak érdekében, hogy az oxigén adagolásakor
még véletlenül se legyen jelen nyílt láng vagy elektromos
szikra a helyiségben.
A hiperbárikus oxigénkamrákat a tűzveszéllyel
és egyéb kockázatokkal számolva tervezik meg. Ugyan előfordultak
már ezzel kapcsolatos balesetek, ezek mindegyikét a kamrát
kezelő személy figyelmetlensége okozta. A hiperbárikus kamrákat
szigorú biztonsági feltételeknek eleget téve gyártják és helyezik
üzembe.
Szem előtt kell tartani azt is, hogy a nyomás
alatt álló oxigén szakszerűtlen adagolása mérgező hatású lehet.
A tünetek ilyen esetben leginkább az agyvérzés tüneteire hasonlítanak,
de a nyomás csökkentésére a páciens állapota azonnal helyreáll.
3 atmoszféra alatti nyomás alatt mindez ritkán fordul elő,
2 atmoszféra alatt pedig gyakorlatilag sohasem. Ezen kívül
a HBOT hosszabb időn keresztül történő alkalmazása, csakúgy
mint egyes búváreszközök esetében, tüdőirritációt okozhat.
Miért nem alkalmazzák szélesebb körben
a HBOT-t?
Ha elfogadott tény, hogy a HBOT biztonságos
eljárás, vajon miért nem alkalmazza több orvos? Ennek igen
egyszerű oka van: a szakemberek többségének még nem volt alkalma
közelebbről megismerkedni a módszerrel. Ezen kívül a HBOT
alkalmazásához meg kell vásárolni a kamrát, és fizetni kell
a berendezést kezelő technikusokat. Ráadásul az egészségügyi
tananyagokban sincs még egyértelműen létjogosultsága ennek
a terápiának. Az Egyesült Államokban mindössze 46 oktatási
intézményben tanítják a hiperbárikus kezelést, míg például
Olaszországban az ország összes egészségügyi iskolájában és
egyetemén részét képezi a tananyagnak. A medikusok tehát gyakran
nem is találkoznak tanulmányaik során a hiperbárikus terápiával.
A gyakorló orvosok azért nem hallanak a HBOT-ról, mert továbbképzéseiket
elsősorban a gyógyszeripar támogatja, amelynek értelemszerűen
nem éri meg egy számára üzleti szempontból érdektelen eljárás
oktatása. Nem szabad persze elfelejteni azt sem, hogy mint
minden rendszer, az egészségügy is ragaszkodik hosszú idő
alatt megszilárdult rendjének fenntartásához, így kevéssé
nyitott az újdonságok befogadására. Ha egy orvos manapság
érdeklődni kezd a HBOT iránt, komoly erőfeszítésébe kerül,
amíg a szakirodalomból információkhoz tud jutni a témával
kapcsolatban.
A szakemberek nézeteltérései a HBOT jótékony
hatásával kapcsolatban sajnos a páciensre nézve is jelentős
következményekkel járnak. Az orvos egyszerűen megtagadhatja
a kezelés alkalmazását, de az is előfordulhat, hogy a biztosító
nem hajlandó fizetni érte. Egy illinois állambeli fiatalember
például agykárosodást szenvedett, miután akasztással öngyilkosságot
kísérelt meg. Szülei különböző terápiák tanulmányozása után
végül a HBOT mellett döntöttek. A helyi kórház hiperbárikus
központja azonban nem volt hajlandó alkalmazni a módszert,
mivel az ott dolgozó orvosok nem hittek abban, hogy a módszer
eredményes lehet agykárosult páciensek kezelésében10. A fiút
végül egy floridai HBOT központba vitték a szülők, ahol a
kezelések javítottak az állapotán.
További példa egy michigani fiú esete, aki kómába
esett, miután villámütés érte. Öt hónappal később tért magához
súlyos agykárosodással. Számtalan különböző gyógymódban részesült,
de a leglátványosabb javulást a HBOT-nak köszönhette. A kezelés
során azonban a biztosító váratlanul megvonta a támogatást,
így a szülőknek haza kellett vinniük fiukat. A hiperbárikus
kamrákat alkalmazó wisconsini, michigani és illinoisi orvosok
sajnos megtagadták a kezelést, mivel úgy vélték, hogy a HBOT-nak
semmi haszna nincs neurológiai zavarok esetén.
